DEMOGRÁFIAI ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI TRENDEK ÉS AZ ÚJRAELOSZTÁS

ROSTOW ÉS FOGEL ELEMZÉSEI ÉS AZ EZEKBŐL EREDŐ ÁLTALÁNOS ÉS HAZAI GAZDASÁGPOLITIKAI KÖVETKEZTETÉSEK

Abstract

A legutóbbi – Milton Friedman fellépését, majd Thatcher és Reagan hatalomra kerülését követő – évtizedek gazdaságpolitikai vitáinak központjában az
újraelosztás helyes vagy megengedhető mértéke és a jóléti állam jövője állt.
Egyre általánosabban elfogadottá vált és válik az a nézet, hogy az újraelosztás jelenlegi mértéke és a jóléti juttatások jelenlegi rendje nemcsak a gazdasági fejlődés és növekedés gátjává vált, hanem lehetetlenné teszi a pénzügyi
s gazdasági egyensúly fenntartását is, és ezért az újraelosztás mértékének
csökkentése és a jóléti állam visszaszorítása elkerülhetetlen. Rostow és Fogel
elemzési eredményei ugyanakkor mintha ennek ellenkezőjét mutatnák.
A legteljesebb mértékben indokoltnak látszik tehát Rostow egy évtizeddel ezelőtt megjelent cikkének (Rostow 2000) és a Nobel-díjas Fogel több mint fél
évtizeddel ezelőtt megjelent könyvének (Fogel 2004) ismertetése és a belőlük
levonható következtetések tárgyalása.