Egy tiszta ember, tiszta gondolatai: gondolatok Muzslay István munkásságát bemutató emlékkötet kapcsán

Abstract

A második világháborút követően a szovjet fennhatóság alá került Magyarországon az eszmei, ideológiai, gondolati terror, a múlt értékeinek tudatos elhallgatása és meghamisítása káros hatással volt nemcsak történelem-felfogásunkra, de közgazdasági gondolkodásunkra is. A kommunista hatalomátvétellel a hazai közgazdasági munkák jelentős része egyik napról amásikra nemkívánatossá váltak, a könyvtárak nyilvános polcairól eltűntették azokat a gazdaságelméleti és gazdaságtörténeti írásokat, melyeket az új nomenklatúra nem tolerált. Ennek a drasztikus „eszmei tisztogatásnak” lett a következménye, hogy felnövekvő generációk sora közel negyven évig egyáltalán nem vagy csak említés szintjén találkozhatott a kiegyezést követő, majd a két világháború közötti korszak kiemelkedő magyar közgazdász egyéniségeinek munkásságával (pl. Kautz Gyuláéval, Surányi-Unger Tivadaréval, Heller Farkaséval, Popovics Sándoréval és másokéval).