A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ A XXI. SZÁZADI GEOPOLITIKA NAGY SAKKTÁBLÁJÁN
Abstract
A Krím-félsziget 2014. évi márciusi orosz annektálása nyomán az ortodox geopolitika
újjászületéséről beszélnek a nemzetközi politikai elemzők. Mindez egyben egy új, többpólusú korszak kezdetét is jelenti. Míg az USA külpolitikailag egyre inkább visszahúzódik, és befelé fordul, addig a nagy feltörekvő piacok visszatérnek a katonai erő révén a
„hard power” alkalmazásához. Oroszország az eurázsiaiság geopolitikai elvét alkalmazva egyre inkább szárazföldi hatalommá válik. Tengeri pozíciója ugyanakkor kétséges, hiszen csak a szevasztopoli kikötő biztosítja az orosz tengeri flotta kijutását a
meleg tengerekre. Az euroatlanti erőtér és Oroszország közötti mélyülő „szakadék”
révén a kelet-közép-európai térség egyre inkább ütközőzónává válik. A 2015-től megalakuló Eurázsiai Uniónak köszönhetően ugyanakkor hazánk „hídállammá” is válhatna Kelet és Nyugat között.
