MAGYAR FELSŐOKTATÁS 2014 STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS
MÁSODIK RÉSZ
Abstract
4. EGY KIEMELT SZERVEZETI VÁLTOZÁS: A KANCELLÁRI RENDSZER BEVEZETÉSE
2011 óta jelentősen szűkült az intézmények szervezeti és gazdálkodási autonómiája is: rektorok és gazdasági főigazgatók minisztériumi kinevezése, költségvetési
főfelügyelők megjelenése, vállalkozások alapításának korlátozása, központosított
illetményszámfejtés. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy az aktuális felsőoktatási
stratégia a gazdálkodási jogosítványok (vagyongazdálkodás, vállalkozások alapítása)
kiszélesítését irányozza elő.
2014-ben új elemként jelent meg a kancellári rendszer bevezetése. Ennek kialakítása elsősorban a németországi gyakorlatra hivatkozással történt meg. A magyar
gyakorlat ettől a logikától két ponton tér el jelentősen: egyfelől hiányoznak a kancellár és az akadémiai vezetés (rektor) közötti konfliktusok feloldásának mechanizmusai, másfelől bizonytalan a kancellár külső és belső legitimitása, ráadásul erős
hajlamok vannak a rendszerben a belső legitimitás erodálására.
Véleményünk szerint a kancellári rendszer bevezetése összességében konzerválja az intézmények alacsony fokú szervezeti és gazdálkodási autonómiáját, leginkább
azért, mert csökkenti az intézmények felelősségvállalási képességét és lehetőségét.
A kancellári rendszer alkalmas lehet a forrásfelhasználás hatékonyságának javítására, de az intézmények bevételszerzési ösztönzöttségét aligha javítja.
