AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ÚJ TRENDJEI A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEKÉNT

Abstract

Az európai gazdaságpolitika aktivista jelleget öltött a nemzetközi pénzügyi
válság következtében: a legtöbb országot expanzív költségvetési és gyorsan
változó adópolitika, laza monetáris politika jellemezte. Kérdéses azonban az,
hogy tartós lesz-e a nemzetállami (tagállami) gazdaságpolitikai aktivitás,
vagy inkább rendkívüli helyzetekre adott átmeneti megoldásokról van szó.
A cikk középpontjában a nemzeti gazdaságpolitikai mozgásteret és a döntéshozói motivációt érintő stratégiai vonatkozások állnak: a globalizációs folyamat menete, a korlátozott (moderált) gazdasági szuverenitásra épülő világrend állapota, az üzleti szereplők és a politikai ágensek közötti viszony alakulása. Következtetése: várható a gazdaságpolitikai gyakorlat újbóli konszolidációja a válság(ok) akut szakaszát követően, ám a körvonalazódó új gyakorlat („new normal”) sok ponton eltér a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a
fejlett országok által korábban hirdetett élenjáró gyakorlattól. Mindez tanulságokkal szolgál a magyar költségvetési és adópolitika, és általában az állami
szerepvállalás jövőbeli feltételeit illetően.