Régi paradigmák, új lendület:A magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése

  • Dániel Oláh Ph.D. hallgató, Pécsi Tudományegyetem
  • Viktor Várpalotai Főosztályvezető-helyettes, Nemzetgazdasági Minisztérium

Abstract

Az alacsony bérköltségre alapozó versenyképességi megközelítés mindinkább a magyar gazdasági felzárkózás akadályává válik. Az Európai Unióhoz 2004-et követően csatlakozott tagállamok felzárkózási versenyében Magyarország az 1995ös, és egészen 2005-ig megtartott előkelő harmadik helyről 2012-re a hetedik helyre csúszott vissza. Ennek oka nemcsak a megbomló egyensúlyi folyamatok hosszan ható terheiben keresendő, hanem abban is, hogy a kora 2000-es évekig tartó gyors növekedési szakaszt követően a magyar gazdaság közel egy évtizedet elvesztegetett a követett növekedési modell kifulladása miatt. Mivel a jövőben a világban mindenütt a növekedést megalapozó tényezők mennyiségi mutatóiról a minőségi mutatókra helyeződik át a hangsúly – legyen az munkaerő, tőke vagy technológia –, olyan lépésekre van szükség a versenyképesség és ezáltal a növekedési képesség megerősítése terén, amelyek szakítanak a kilencvenes évek alacsony bérköltséget előtérbe helyező szemléletmódjával. Egy, az utóbbi években ismét hangsúlyosabbá váló megközelítés ugyanis rámutat, hogy a munkajövedelmek növekedése sok esetben pozitív kapcsolatban áll a gazdasági teljesítmény javulásával. E gondolat jegyében fogant a Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumán 2016 novemberében megkötött hatéves adó és bérmegállapodás is. A megállapodás eredményeképp párhuzamosan valósul meg a bérek felzárkózása, a vállalkozói adóterhek mérséklése, amelyek által a magyar gazdaság versenyképessége tovább erősödhet és a felzárkózás folytatódhat.

Old paradigms, new impetus: Strengthening the growth potential of the Hungarian economy

The low-cost competitiveness approach overemphasized in the past increasingly becomes a barrier to economic convergence in Hungary. In the convergence competition of the Member States that joined the European Union after 2004, Hungary moved from the top third place held in 1995-2005 period to the seventh place by 2012. This fallback is a consequence of the long-term burden of disruptive disequilibrium processes and the growth model followed. As for growth factors, the focus is currently shifted from quantitative indicators to quality indicators in the world. New steps need to be taken to strengthen competitiveness and hence growth capability that breaks the low-cost approach of the 1990s. A theory becoming more pronounced in recent years points to the fact that the increase in labor income is positive for improving economic performance in many cases. In the spirit of this idea, a six-year tax and wage agreement was concluded in November 2016. As a result of this agreement, the convergence of wages accelerates and the entrepreneurial tax burdens will be reduced strengthening the competitiveness and the growth capacity of the Hungarian Economy.

Published
2019-02-25
How to Cite
Oláh, D., & Várpalotai, V. (2019). Régi paradigmák, új lendület:A magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése. Köz-Gazdaság - Review of Economic Theory and Policy, 13(2), 127-134. Retrieved from https://retp.eu/index.php/retp/article/view/58