A JOGRENDSZEREK SZEREPE AZ UNIÓS KULTÚRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁBAN

Abstract

Az Európai Unió szupranacionális szinten viszonylag későn, az 1980-as évektől kezdődően kezdte kialakítani kultúrpolitikáját. A Maastrichti Szerződés,
majd az Amszterdami Szerződés fogalmaz meg a kultúra területéhez kapcsolódó ajánlásokat, szabályokat. A szupranacionális, minden tagállamra
vonatkozó szabályok megalkotása során az eltérő jogrendszert alkalmazó
tagállamok álláspontja jelentősen különbözött. A tanulmány arra keres
választ, hogy a jogrendszernek milyen szerepe volt az uniós szintű kultúrpolitika kialakításában. A szerző feltételezi, hogy az uniós kultúrpolitika megalkotása során a tagállamok helyesen döntöttek, amikor az audiovizuális ágazat, a könyvpiac és a szellemi tulajdon védelme területén a piacközpontú, a
"common law" jogrendszer szemléletét részesítették előnyben.