A SZABADSÁG MINT KÖZGAZDASÁGI HAGYOMÁNY

Abstract

A közgazdasági eszmetörténetnek mára egy jól megragadható és körülírható
narratívája alakult ki. E közelítési mód a közgazdaság-tudomány históriáját
egymást követő és -- érvényesség tekintetében -- egymást felváltó iskolák történeteként írja le. A közgazdászokat az foglalkoztatja, ahogyan az egyes korok
gondolkodói a gazdasági kérdésekről vélekedtek. Legnagyobb jelentősége
talán annak van, hogy az egyes periódusok gazdasági gondolkodói mit tekintettek megfontolást és megoldást érdemlő problémának. Amikor Adam Smith
a XVIII. századi érett kapitalizmusra nézett, a szabadság ideáját már méltán
a közgazdaságtan eszményévé tehette. Ettől kezdődően a szabadság a közgazdaságtan számára funkcióját tekintve axióma: habár -- matematikailag is --
bizonyítható a szabadság gazdasági haszna, s így a szó szoros értelmében axiómának nem tekinthető, a közgazdászok neveltetésüknél fogva premisszaként vallják és hirdetik a szabadság felsőbbrendűségét minden más társadalmi és gazdasági elrendezéssel szemben.