Az ellenőrzéstervezés kockázatérzékenysége

Az ellenőrzésre való kiválasztás eredményessége integritáskockázati szempontból

Abstract

A legfőbb ellenőrző intézmények munkájának sikerességét nagymértékben meghatározza az ellenőrzéstervezés, az ellenőrzésre való kiválasztás eredményessége.
A cikk egy olyan módszert mutat be, amely az eredményességet integritásszempontból vizsgálja, vagyis azt elemzi, hogy az ellenőrző szerv valóban azokat a szervezeteket választotta-e ki ellenőrzésre, amelyeknél magasabb volt a korrupciós veszélyeztetettség, az integritáskockázat, illetve a kiválasztás kockázatérzékenynek
tekinthető-e. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az Állami Számvevőszék,
mind a Nemzeti Adó- és Vámhatóság, mind pedig egyéb hatóságok az átlagnál magasabb integritáskockázattal rendelkező közintézményeknél végeztek ellenőrzéseket. Megállapítható továbbá, hogy az átlagnál kockázatosabb intézménycsoportok
esetében magasabb az ÁSZ-ellenőrzöttségi arány. Levonható az a következtetés,
hogy az Állami Számvevőszék kockázatalapú és nem-kockázatalapú kiválasztási
módszerei egyaránt hozzájárultak a nagyobb figyelmet igénylő szervezetek ellenőrzésre való kiválasztásához.