Termelve fogyasztás (prosumption): elméleti alapok és kutatási irányok a fenntartható fejlődés szemszögéből

Prosumption: Theoretical Foundations and Research Directions From Sustainable Development Perspective

Abstract

Hungarian

A termelve fogyasztás (prosumption) mind a termelés, mind a fogyasztás szempontjából egyre elterjedtebb, meghatározóbb jelenség. Ugyan a hagyományos társadalmakban is jellemző volt, hogy a háztartás vagy az egyén maga termelje meg fogyasztási cikkei egy részét, napjaink modern technológiája és intézményei a termelve fogyasztás számos speciális formáját lehetővé teszik, termékek széles skálája esetében. Ilyen termék lehet például a villamos energia (háztartási kiserőmű), élelmiszer (konyhakertek, közösségi kertek), vagy az információ (online közösségek). Tanulmányunkban a fogyasztói oldalra fókuszálva áttekintjük a prosumption térnyerését, formáit, megkülönböztetve a „kényszerű” és a „kifinomult termelve fogyasztást”. Áttekintjük lehetséges hatásait, megállapítva, hogy – a szakirodalom szerint – a pozitív társadalmi és környezeti hatások a meghatározóak. Végezetül ismertetjük az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljaival való kapcsolatrendszerét, szintén számos pozitív hatást beazonosítva. Jelentőségének és hatásainak teljesebb körű megismeréséhez elengedhetetlenek a további empirikus kutatások.

English

"Prosumption", the simultaneous act of production and consumption, is increasingly prevalent across various domains of economic activity. While historically associated with traditional economies, where households or individuals produced goods for their own consumption, advancements in modern technology and institutional frameworks have expanded its applicability to a wide range of products. Examples include electricity generation at the household level (e.g., private solar panels), food production (e.g., kitchen and community gardens), and information creation (e.g., online communities). This study examines the rise of prosumption with a particular emphasis on consumer-driven activities, categorizing it into two distinct types: "enforced prosumption" and "sophisticated prosumption." The analysis highlights the potential effects of prosumption, concluding—based on existing literature—that its social and environmental impacts are predominantly positive. Additionally, the study explores its alignment with the United Nations Sustainable Development Goals, identifying numerous beneficial contributions. However, to fully comprehend the scope and implications of prosumption, further empirical research remains essential.