A környezeti Kuznets-görbe hipotézis: az elmúlt 30 év eredményei
The Environmental Kuznets Curve Hypothesis: Results of the Last 30 Years
Abstract
Hungarian
A környezeti Kuznets-görbe hipotézis szerint, amennyiben egy koordináta rendszerben ábrázoljuk az egy főre eső jövedelmet (vízszintes tengely) és a környezeti állapot romlását (függőleges tengely), egy fordított U alakú görbe rajzolódik ki. A hipotézis első megjelenése óta közel 30 év telt el, a kutatói közösségben azonban azóta sincs egyetértés a két mutató közötti kapcsolat jellegéről, de még arról sem, hogy mivel érdemes mérni a környezeti állapot romlását. Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy strukturáltan bemutassa a hipotézissel kapcsolatos eddigi ismereteket, kitérve a főbb kritikákra is. Az áttekintés azért is aktuális, mert a környezeti Kuznets-görbe hipotézis segíthet rávilágítani arra, hogy mely tényezők határozzák meg a legnagyobb mértékben egy ország környezetének állapotát, így rendkívül fontos szerepe lehet a környezetpolitikai irányelvek meghatározásában.
English
According to the environmental Kuznets curve (EKC) hypothesis, the relationship between GDP per capita (plotted on the horizontal axis) and environmental degradation (plotted on the vertical axis) forms an inverted U-shaped curve when represented in a coordinate system. Despite nearly three decades having passed since its initial proposal, the research community has yet to reach consensus regarding both the precise nature of this relationship and a universally accepted measure of environmental degradation. This paper aims to systematically review the current state of understanding regarding the EKC hypothesis, including its principal criticisms. This review is particularly timely because the EKC hypothesis has the potential to elucidate the predominant determinants of a nation's environmental condition, thus playing a crucial role in formulating environmental policy frameworks.
