ELEFÁNT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ELOSZLÁSÁNAK PORCELÁNBOLTJÁBAN

Elephants in the distribution of human resources

Abstract

A fejlődési, fejlettségi egyenlőtlenségek bemutatásának egyik eszköze az ún.
elefánt-görbe, illetve a Nessie-görbe, amely azt szemlélteti, hogy a vizsgált
régiók legfelső percentiliseinek fejlődése magasan megelőzi a többiét.
A tanulmányban a hazai iskolázottság, illetve az emberi erőforrások
egyenlőtlenségeit vizsgáljuk, némi nemzetközi kitekintéssel
Először egy rövid nemzetközi kitekintés keretében 95 UNESCO tagország
humán tőkéjének a HDI percentisek szerinti eloszlását elemzi az írás, ami
egyértelműen egy Nessie-görbét mutat, azaz a legmagasabb HDI percentilisbe
tartozó országok emberi tőkéje kiugróan magasabb, mint a többi percentisbe
tartozóé.
Ezt követően a tanulmány a hazai iskolázottság egyenlőtlenségeit vizsgálja.
Bemutatja, hogy a diplomások száma (percentilisenként kumulált összege) és a
járások fejlettségi mutató szerinti percentilisei között jól felismerhető a Nessiegörbe ugyanúgy, mint a járások fejlettségi mutató szerinti percentilisei és azok
emberi tőkéjének percentilisek szerinti kumulált összege között.
Ezután az írás az iskolázottság 2011 és 2016 közötti változását elemzi megyei
összehasonlításban, s azt, hogy a megyék iskolázottságának változása az egy
főre jutó GDP függvényében ugyancsak a fentiekhez hasonló egyenlőtlenségre
utaló eloszlást mutat.
Végül a munka elemzi a felsőoktatásba felvett fiatalok területi (2015-ös
kistérségi illetve 2018-as járási) eloszlását. Bemutatja, hogy a kistérségekből
2015-ben, illetve a járásokból 2018-ban nappali alapképzésre felvettek száma
(percentilisek kumulált összege) és a kistérségi, illetve járási fejlettségi mutató
szerinti percentilisek között elefánt-görbe szerinti eloszlás ismerhető fel, ami
az egyenlőtlenségekre utal.
Összegzésként az írás megállapítja, hogy az adatok tanúsága szerint igen
jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a hazai iskolázottsági - és az abból
számítható emberi tőke - adatok tekintetében, amely egyenlőtlenség azt
mutatja, hogy a fejlettebb kis régiók és megyék jelentős előnnyel bírnak afejletlenekhez képest. Ez elsősorban a főváros és néhány további fejlett régió
kiugró előnyét jelenti. Az elemzésből az is látszik, hogy ez az előny a vizsgálható
közelmúlti időszakban növekedett, ami arra utal, hogy az elmúlt 2010-es
években a vidékpolitikának nem sikerült az iskolázottsági és emberi
erőforrásbeli egyenlőtlenségeken enyhíteni.
The so-called elephant curve and the Nessie curve are two tools used to
illustrate development and development disparities, which show that the
development of the top percentile of the regions under study is highly ahead of
the rest.
The study examines inequalities in domestic educational attainment and
human resources, with some international perspective.
First, in a brief international perspective, the paper analyses the distribution of
human capital by HDI percentiles of 95 UNESCO member countries, which
clearly shows a Nessie curve, i.e. the countries in the highest HDI percentile
have a higher human capital than the other percentiles.
The paper then looks at inequalities in domestic educational attainment. It
shows that the Nessie curve between the number of graduates (cumulative sum
by percentile) and the percentiles of districts by HDI is well discernible, as is
the Nessie curve between the percentiles of districts by HDI and the cumulative
sum of their human capital by percentile.
Finally, the work analyses the district distribution of young people admitted to
higher education in 2015 and 2018. It shows that an elephant curve distribution
can be detected between the number of people admitted to full-time basic
education in 2015 and 2018 (cumulative sum of percentiles) and the percentiles
of the districts according to the district development index, indicating
inequalities.
In summary, the paper concludes that the data show very significant
inequalities in national schooling - and the human capital that can be
calculated from it - which indicate that the more developed small regions and
counties have a significant advantage over the less developed ones. The analysis
also shows that this advantage has increased in the recent period under review,
suggesting that rural policy has failed to address the disparities in educational
attainment and human capital in the last 2010s.