Magyarországot nem a közepes jövedelmi, hanem a közepes fejlettségi csapda fenyegeti
Hungary Is Threatened Not by the Middle-Income Trap but by the Medium-Development Trap
Abstract
Hungarian
A gazdasági csapdahelyzetbe kerülés okainak kutatása hosszú időre tekint vissza. Alapvetően a kutatók azt vizsgálják, hogy milyen fejlődési utakat választanak az egyes országok, és annak következtében, hogy alakul az egy főre jutó GDP értékük. Ha ennek növekedése lelassul vagy stagnálni kezd, akkor azt valószínűsítik, hogy az ország közepes jövedelmi csapdaveszélybe került. Korunkban azonban a GDP mutató már nem méri megbízhatóan egy ország gazdasági-társadalmi működésének eredményességét. A gyorsan változó körülmények között a fejlettségi mutatók alakulása ad megbízhatóbb képet arról, hogy egy ország teljesítménye nemzetközi összehasonlításban javul-e vagy stagnál. Éppen ezért indokolt a fejlettségi csapdaveszélybe kerülés esélyeit kutatni. A cikk széleskörű statisztikai adatelemzésre támaszkodva vizsgálja a V4-ek és közöttük Magyarország fejlettségi mutatóit a versenyképességi listákon vezető helyen lévő EU-s országok fejlettségi mutatóihoz viszonyítva. Az elemzés következtetése, hogy Magyarországot és más V4 országokat is, fejlettségi mutatóik alapján, a fejlettségi csapdába kerülés veszélye fenyegeti, ha nem fordítanak jelentősen többet ezen mutatók értékének javítására.
English
Research in the field of falling into economic trap has a long history. The basic scope of research is the investigation of what development path is chosen by the different countries, and in consequence how will the value of the GDP per capita develop. In case the growth of the GDP per capita value slows down, or stagnate the researchers suggest a potential danger for the country to fall into a middle income gap. Nowadays however the GDP is not any more appropriate for measuring reliably the economic-social performance of a country. In the rapidly changing environment only the development indicators can properly demonstrate in international comparison whether the performance of a country is improving or stagnating. Therefore it is more convincing to measure the potential danger for a country to fall into a development gap. The article examines the development indicators of the V4 countries on a wide statistical basis, and compares them to those of the developed EU countries beiing in leading positions on the competitiveness rankings. The article concludes by proving that if Hungary and other V4 countries do not invest considerably into improving the value of their development indicators they will be at danger to fall into the development trap.