Európa gazdasága a vírus után: legyengül vagy immunitást szerez?

The European economy after the virus – in frail or immunized condition?

Abstract

A koronavírus-járvány a világátlagnál súlyosabb gazdasági visszaesést idézett elő Európában a nagyfokú nyitottsággal járó kitettség és a gazdasági szerkezet következtében. A
nem-gazdasági eredetű sokk a korábbi pénzügyi válsághoz hasonlóan ismét aszimmetrikus hatással járt az EU tagállamaiban, és a válság utáni helyreállítási képességek sem
egyformák. A két válság nyomán jelentős gazdaságszerkezeti átalakulások indultak el,
nemzeti és EU-szinten stratégiai döntések születtek, noha ellentmondásos és improvizáló
módon. Ezek nyomán az EU jobb válságviselő képességre tehet szert fontos feltételek teljesülése esetén. Az esszé az európai projekt lehetséges fejlődési útjainak kritikus gazdasági és
gazdaságpolitikai tényezőit tekinti át.
The coronavirus epidemic has hit European economy harder than the rest of the world due
to its large external exposure and economic structure. This shock of non-economic nature
has exerted, similarly to the previous financial crisis, asymmetric impacts on particular
EU member states, whose capabilities of recovery from the present downturn are also diverse. These two crises have triggered profound transformation of the economic structure,
and have prompted strategic decisions at national and EU level, albeit in controversial and
improvising manner. The EU may, as a result, acquire enhanced capacity to cope if some
important conditions are met. This essay reviews the critical economic factors of a possible
development path for the European project.