A HALLGATÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Abstract

A számonkérés, a vizsgáztatás az oktatási folyamat szerves része, szükségszerű velejárója. A számonkérés módja, szervezettsége, az osztályzatok, a minősítések befolyásolják a diákok munkamorálját, fegyelmét, egyéniségük fejlődését, előmeneteli lehetőségeiket. A felsőoktatásban a hallgatók egyre nagyobb mértékben érdekeltek, motiváltak a tanulmányi eredményeikben,
ugyanis számos következmény – közöttük anyagi vonzattal is bíró – fűződik
osztályzataikhoz, eredményeikhez (különböző pályázatok, elhelyezkedés,
ösztöndíj, stb.). A hallgatók részéről várhatóan egy erőteljesebb törekvés, nyomás jelentkezik a jobb jegyekért, az esetlegesség kiszűréséért, azért is, hogy ne
függjön az osztályzat attól, ki mikor és kinél vizsgázik. Mindezek előtérbe állítják a számonkérés hatékonyságával való foglalkozást, hogyan lehet a hallgató vizsgateljesítményét objektíven és a tényleges tudásnak megfelelően értékelni.