Klímaváltozás: bizonytalanságok, bizonyosságok és következményeik

Abstract

A konfliktus és együttműködés jelenségeinek játékelméleti vizsgálatáért
2005-ben Nobel-díjjal jutalmazott közgazdász ebben a cikkében a globális
felmelegedéssel kapcsolatos információs problémára mutat rá. Példák sorával bizonyítja, hogy a bizonytalansági
faktorok mind az előrejelzésekben,
mind a cselekvési programokban központi jelentőségűek. A globális ökoszisztéma tudományos vitái és az ezzel összefüggő globális irányítás politikai homályossága mögött Schelling két
szélsőséges attitűdöt vél felfedezni. Az
egyik álláspont szerint mindaddig,
amíg nem vagyunk teljesen informáltak a paraméterekről és a lehetséges
kimenetekről, nem érdemes, vagy akár
nem is szabad cselekednünk. A másik
oldal a számos bizonytalanság ellenére az azonnali beavatkozást sürgeti
addig, amíg nincs rá bizonyítékunk,
hogy a veszély megszűnt. A bizonytalansághoz azonban Schelling szerint
más módokon is lehet viszonyulni.