Út az okos városoktól a városi rezilienciáig
Abstract
Tanulmányunkban a Visegrádi Négyek 10 jelentős városát hasonlítjuk össze keresztmet-szeti adatok (2015. év) alapján. Egy három (társadalmi, környezeti és gazdasági rezili-encia) komponensből álló reziliencia index kialakításával mérjük ezen városok rugalmas ellenállóképességét, rangsoroljuk azokat. Jelentős eltérések tapasztalhatók a vizsgálatba bevont városok adaptációs kapacitása tekintetében. Habár gazdasági értelemben a Vi-segrádi Négyek fővárosai tekinthetők a legellenállóbbnak, ugyanakkor a társadalmi és a környezeti reziliencia komponens esetében eredményeik inkább átlagosak vagy átlagon aluliak. Kijelenthető, hogy egy város gazdasági sikere nem feltétlenül jelent nagyobb mér-tékű rezilienciát: a gazdasági értelemben sikeres város szükséges, de nem elégséges feltétele a reziliens városnak.
In this study 10 settlements from the Visegrad countries are compared applying cross-sec-tional data (year 2015). The adaptive capacity of them is measured by an own-developed resilient index and a rank is created. This index is formed by three components (social, en-vironmental and economic resilience component). Significant differences could be revealed related to the adaptive capacity of the selected settlements. From economic perspective the capital cities of the Visegrad countries are most resilient, but regarding the social and the environmental components their results are average or below average. It can be stated, that the economic success of a city does not necessarily mean greater resilience: an economically successful city is a necessary but not sufficient condition for a resilient city.
