GÖRÖGORSZÁG K+F- ÉS INNOVÁCIÓS POLITIKÁJA – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁLLAM ÉS A HUMÁN ERŐFORRÁS SZEREPÉRE

Abstract

Görögország az Európai Unió lassabban fejlődő államai közé tartozik. Az
utóbbi évtizedben azonban, részben a globalizációs folyamatokba való intenzívebb bekapcsolódás, részben az EMU-tagság okán bizonyos eredményeket is
elért. Ez meglátszik nemcsak az egy főre jutó GDP-ben mért felzárkózási tendencián, de a gazdaságmenedzsment áramvonalasított eszközein, az új követelményekhez jobban igazodó céljain is. Görögország a technológia, az innováció, a humán erőforrás terén sem tartozik az európai élvonalba, de elismerésre és figyelemre méltó törekvéseket mutat. A cikk a változásokat serkentő
gazdaságpolitikai lépéseket járja körül, különös hangsúlyt fektetve az állam
menedzseri szerepére és a humán erőforrás állapotára, fejlesztésére. Kitérünk
e folyamatok külső környezetére, majd tárgyaljuk a hazai feltételrendszert és
külön is áttekintjük a K+F- és innovációs politikáért felelős intézmények
struktúráját, feladatait, az ezzel kapcsolatos szűk keresztmetszeteket. Végül
igyekszünk levonni a magyar gazdaságfejlesztés számára a görög példából
adódó tanulságokat.