Köz-gazdaság - Review of Economic Theory and Policy

Tartalom | Contents

Köz - gazdaság — Mon, 18 Mar 2024 11:26:25 +0100

Az iparpolitika reneszánsza Amerikában: nemzetközi következmények

Köz - gazdaság — Mon, 18 Mar 2024 11:32:21 +0100

Amerika viszonylagos lemaradása a XXI. század kritikus csúcstechnológiáiban, változatos külső sokkok és a Kínával való éles geopolitikai rivalizálás paradigmaváltást idézett elő Washingtonban. A korábban csaknem szitokszónak számító állami iparpolitika a Bidenomics központi elemévé tornázta fel magát. Mik a fő célok, miből áll az amerikai iparpolitika eszköztára? Lehet, hogy a nemzetbiztonságnak iparpolitika lett a neve? Milyen belföldi és nemzetközi hatásokkal kell reálisan számolni a hosszú távra szóló iparpolitika megvalósítása során?

Észak-Korea végérvényesen meg fog szűnni pária államként létezni

Tamás Péter Mátyás, Samu Tósoki, László Trautmann — Mon, 18 Mar 2024 11:37:36 +0100

A Köz-gazdaság interjút kért Kusai Sándor korábbi pekingi nagykövettől Észak-Korea helyzetéről, világpolitikai és világgazdasági helyéről.

Economic Relations Between China and ASEAN: The Shadow of the South China Sea Issue

Ahmad Anwar — Mon, 18 Mar 2024 11:42:08 +0100

China-ASEAN relations have experienced remarkable growth and transformation over the past few decades, driven by China's emergence as a global economic powerhouse and ASEAN's dynamic regional integration efforts. However, the South China Sea issue has cast a persistent shadow over their economic partnership. This paper examines the economic relations between China and ASEAN and the impact of the issue on these relations. Employing a multi-faceted approach, the paper finds that the South China issue had a negative impact on China-ASEAN economic relations, leading to tensions and disputes, a potential economic loss, a hindered economic integration, and a more cautious approach from ASEAN countries in their economic relations with China.

A várható élettartam jövőbeli növekedésének korlátozó tényezői a fejlett országokban

Áron Drabancz, Csenge Földi — Mon, 18 Mar 2024 11:53:01 +0100

Hungarian

A várható élettartam növekedése a magas jövedelmű országok körében jelentősen ellaposodott az elmúlt évtizedekben. Az életmódból fakadó nem-fertőző krónikus betegségek egyre nagyobb tömegeket érintenek a fejlett országokban, ami hosszú távon megakaszthatja a várható élettartam korábbi évtizedekben látott növekedését. Emellett a koronavírus is új helyzetet teremtett a világ legfejlettebb térségeiben: először figyelhető meg a várható élettartam mérséklődése az Európai Unióban. Elemzésünk rámutat arra, hogy a koronavírus okozta várható élettartam csökkenésének nagyságát a térségben 2020-ban kevés jól megfogható változó befolyásolta, az Európai Unió gazdagabb-szegényebb, magasabb-alacsonyabb időskorú részarányú országai között nem volt érdemi különbség a várható élettartam csökkenésének mértékében, azonban a 2021-es év adatai alapján a kelet-közép európai országokban a várható élettartam jelentősen nagyobb mértékben mérséklődött, mint a centrum országokban. Amennyiben az életmódból fakadó nem-fertőző krónikus betegségekre és a koronavírus járványra a jövőben sem találnak megfelelő népegészségügyi válaszokat, a várható élettartam ellaposodása tartós maradhat a fejlett országokban.

English

The increase in life expectancy among high-income countries has flattened significantly in recent decades. Lifestyle-induced non-communicable chronic diseases are affecting increasing masses in developed countries, which, in the long run, could hamper the increase in life expectancy seen in previous decades. In addition, the coronavirus has created a new situation in the most developed regions of the world: for the first time, life expectancy is falling in the European Union. Our analysis points out that the magnitude of the reduction in life expectancy caused by the coronavirus in the region in 2020 was influenced by a few tangible variables. There was no significant difference in the rate of decline in life expectancy between richer-poorer, higher-lower-elderly countries in the European Union, but according to 2021 data, life expectancy in Central and Eastern European countries decreased significantly more than in central countries. If lifestyle-induced non-communicable chronic diseases and the coronavirus epidemic are not adequately addressed in the future, the flattening of life expectancy may remain permanent in developed countries.

The Importance of the Development of Industry in Romania and Its Development Potential

Lóránt Zsombor Kocsis — Mon, 18 Mar 2024 11:58:27 +0100

The first part of the study details the importance of industry in the economy in general, but it is worth nothing without continuous technological development. This is supported by classical and unquestionable theories, followed by statistical data and macroeconomic indicators to demonstrate their practical relevance. The realistic data will clearly show that countries with a strong industrial base and a strong focus on development in their economic structure will have a steady advantage over other countries on the international stage. The structure of the industry in Romania, its main areas, and the industrial characteristics of the regions will then be presented, as well as the economic differences between industrialised and less industrialised areas. The study shows that industry and R&D are the basis for economic growth and development, as they are also the basis for services. Romania is in a very special situation, as it has all the potential and resources to build and develop the industry, but the mentality of the past system still leaves its mark on how to exploit its potential. Of course, industry and its development require a considerable amount of capital, knowledge, and know-how. For this, European Union funds offer considerable opportunities, and the operational programmes that provide this type of support, both to the private sector and to public institutions, are presented in detail. At the end of the study, it will be clear what industry and R&D mean for economic growth, what the situation and characteristics of the Romanian industry are, and what financial resources are available for the implementation and development of industrial activities.

Unlocking the Potential of the Financial Intermediary System in Development Policy: A Focus on Regional Development

Sára Farkas — Mon, 18 Mar 2024 13:39:26 +0100

The purpose of this study is to shed light on the possibilities of higher-level development policy involvement of the financial intermediary institutional system, with particular regard to regional development. The investigation was primarily based on the analysis of the Hungarian financial intermediary system of refundable subsidies from the European Union that operated from 2007 through 2013. The reason for this is that, in terms of the diversity of the institutional system, both concerning the preceding and the 2014-2020 development cycle, this period had the highest diversity of institutions mediating subsidies, which plays a crucial role in the development of solutions that are more precisely suited to the financing needs of the final beneficiaries. After reviewing the available literature and development policy documents, I applied a research method based on a Delphi analysis. The investigation revealed a new finding: the market experience of the institutions' experts was the key factor in the successful placement of intermediary institutions' resources. This aspect had not been previously highlighted in evaluations or literature findings. In addition, the research pointed out, among other things, that for more optimal use of financial instruments for cohesion purposes, an integrated policy mix should be created at a higher level, including primarily the social and financial sectors, as well as the territorial development policy. All this would enable the introduction of combined support products at the implementation level, linking financial instruments with other non-financial types of support. For example, loan or guarantee products could be supplemented with consultancy, education, or mentoring support (especially concerning management, organization development, and strategic planning).

Az életminőséggel korrigált életév nyereség monetáris értékelése, jövedelem és jóllét alapján

Thema Mabore, Anikó Ferenczik — Mon, 18 Mar 2024 14:17:19 +0100

Hungarian

A tanulmány célja a jóllét alapú értékelési módszer alkalmazásával egy életminőséggel korrigált életév (QALY) pénzben kifejezett értékének a kiszámítása. Ehhez először keresztmetszeti, online felmérését végeztünk a magyar felnőtt lakosság körében, összesen 2001 fő bevonásával. A felmérés során rákérdeztünk a válaszadók szocio-demográfiai jellemzőire, egészségi állapotára, továbbá az élettel való elégedettségükre is. Ezt követően regressziós modell segítségével megbecsültük a jóllét, az egészségi állapot és a jövedelem közötti kapcsolatot, majd ez alapján kiszámítottuk egy QALY forintban kifejezett értékét. A kapott eredmények alapján az egészségi állapot és a jövedelem pozitív, szignifikáns kapcsolatban volt a jólléttel, egy QALY pénzben kifejezett értéke pedig 12 604 819 HUF volt. Kutatásunk során először vizsgáltuk jólléti megközelítéssel a tökéletes egészségben megélt életévek pénzben kifejezett értékét Magyarországon. Eredményeink szerint ez az érték alacsonyabb, mint az egészségügyi technológiák befogadásakor alkalmazott finanszírozási küszöb, ezért az egészségpolitikai döntéshozóknak érdemes lehet megfontolni a finanszírozási küszöbérték csökkentését.

English

The primary objective of this study was to quantify the monetary value associated with a Quality-Adjusted Life Year (QALY) utilizing the well-being valuation method. To achieve this objective, a cross-sectional online survey was initially administered on a sample of 2001 Hungarian adults. The survey encompassed inquiries about the socio-demographic attributes of respondents, their health status, and overall life satisfaction. Subsequently, a regression model was employed to determine the relationship between well-being, health and income, and the calculation of the QALY value in Hungarian Forints (HUF). Both health status and income exhibited a positive and statistically significant relationship with well-being, the monetary value of one QALY was HUF 12,604,819. This research marks the inaugural utilization of a well-being approach to assess the monetary valuation of years lived in perfect health within the Hungarian context. The findings indicate that this valuation falls below the funding threshold necessary for the adoption of health technologies. Consequently, decision-makers in health financing should contemplate the adoption of a lower threshold.

Y és Z generációs fiatal közgazdászok vélekedése a mesterséges intelligenciáról

Kitti Dióssy — Mon, 18 Mar 2024 14:32:30 +0100

Hungarian

Életünk és mindennapjaink egyre nagyobb részére van befolyása a mesterséges intelligenciának (MI). A munkaerőpiacon már jelenlévő Y és Z generáció motivációja és attitűdje hatással van hosszú távon a vállalatok versenyképességére. Az MI előnyeinek felismerése mellett annak alkalmazása és az esetleges hátrányaihoz való alkalmazkodás is jelentős feladat. Kutatásomban arra fókuszálok, hogy feltárjam a fiatal közgazdászok gondolkodásmódját az MI-vel kapcsolatban, anonim kérdőívek segítségével (147 magyar, 105 amerikai válaszadó). Ennek érdekében amerikai (fejlett gazdaság és élen járó az MI-ben) és magyar (fejlett gazdaság, de nem jelentős az MI területén) fiatal közgazdászokat kérdeztem meg. Kutatásomból kiderült, hogy a két nemzet közgazdászainak gondolkodása között nem fedezhető fel szignifikáns különbség. Egyértelműen pozitívan és bizakodóan állnak az MI-hez, valamint annak rövid és hosszú távú hatásához. Érdeklődésük középpontjában azonban még nem szerepel az MI és annak megértése, de izgalmasnak találják. Fontosnak tartják a fejleszthető puha és a nehéz készségeket, amelyekkel felülreprezentált helyzetbe kerülhetünk az MI-vel szemben. A fiatal közgazdászok szerint teljesen nem fog megszűnni az emberi munka, csak átalakul, emiatt sem érzik magukat veszélyeztetve a munkaerőpiacon.

English

An increasing part of our everyday life is affected by artificial intelligence (AI). The motivation and attitude of Generation Y and Z have a fundamental influence on the competitiveness of companies. Therefore, it is important to recognize, apply, and adapt to the potential drawbacks of AI. In my research, by using an anonymous questionnaire, the focus is laid on how young economists think of the subject. Thus, I interviewed American (a developed economy with a significant role in the field of AI) and Hungarian (a developed economy but not significant role in the field of AI) young economists. My research has shown that no significant difference can be identified between the thinking of economists in the two nations. Young people are unambiguously positive and optimistic about AI and its impact in the short and long term. However, AI and its understanding are not yet at the centre of their interest, though they find it fascinating. Soft- and hard skills that can be developed are considered important, with which they can be in an advantageous position against AI. According to young economists, human work will not completely disappear, it will only alter, and due to this, they do not feel threatened in the labour market.

Exposing Challenges in the Age of „Slowbalization”

Demian Inzulza Juan Cristobal — Mon, 18 Mar 2024 00:00:00 +0100

Two major economic milestones of the last 20 years could be studied in the future, as the moments in which globalisation's unblemished path towards absolute global interconnection was cut short. The first one was the 2007-2008 global crisis, which marked the end of the generalised economic optimism that prevailed, mainly in the West, after the fall of the Berlin Wall. The second is the China-US trade war, which began in 2018 and was the most iconic demonstration of the emergence of political forces eager for a return to greater protectionism and greater strategic decision-making power of the states over deregulation, which seemed like an unquestioned economic dogma.

Elhunyt Jenei György professzor

Köz - gazdaság — Mon, 18 Mar 2024 15:02:47 +0100

Életének 82. évében elhunyt Jenei György egyetemi tanár, a Köz-gazdaság alapító szerkesztője a Közpolitika tanszék korábbi vezetője.