Köz-gazdaság - Review of Economic Theory and Policy

Tartalom | Contents

Köz - gazdaság — Tue, 16 Dec 2025 15:51:15 +0100

Cultural Homogenisation is Unlikely Among the Corporations

Köz - gazdaság — Tue, 16 Dec 2025 10:56:34 +0100

Academy of Management Scholar Peter Bamberger of Tel Aviv University is the president of AOM and previously served as an associate editor of Academy of Management Journal. He is also research director of Cornell University’s Smithers Institute and editor-in-chief and a founding associate editor of Academy of Management Discoveries. Bamberger’s research focuses include automatic processes in human interaction; pro-social behavior, occupational health psychology, and pay communication. Author of over 100 scholarly journal articles.

„Organisational culture is a mechanism that enables individuals to adapt to broader contextual and technological changes”

Köz - gazdaság — Tue, 16 Dec 2025 11:04:39 +0100

Professor Hulusi Cenk is Sözen is full time professor of Turkish Academy of
Management, Ankara

Szerkesztői előszó – „Innováció a köz-gazdaságba” különszám

Viktor Nagy-Borsy, Krisztofer Szabó — Tue, 16 Dec 2025 11:36:49 +0100

A Köz-gazdaság jelen különszámának fókuszában az innováció közgazdasághoz való széleskörű aspektusai állnak. A különszám hat tanulmányt tartalmaz e tág témában, melyet két nemzetközi konferencián ismertetett tanulmányok közül válogattunk össze a téma multidiszciplinális fontosságát figyelembe véve.

Quantifying Innovation ROI: A Copula-Based Analysis of Hungarian Enterprises' Financial Performance

Balázs Vajai, Viktória Angyal — Tue, 16 Dec 2025 12:17:26 +0100

Investing in innovation is crucial for sustained growth and competitiveness in medium and large enterprises, yet quantifying its financial returns is challenging. This research examines the impact of innovation-related spending on the economic performance of Hungarian businesses from 2010 to 2020. It introduces a novel method to analyse how these investments affect Free Cash Flow to the Firm (FCFF) and proposes a unique approach to estimating the return on investment (ROI) for innovation activities. The copula methodology compares traditional assessments and models that reveal complex dependencies among financial variables. By analysing a comprehensive dataset of corporate balance sheets, this paper provides insights and strategies for effective financial management. The results suggest that strategically modelled innovation investments can enhance long-term economic success and offer better predictive capabilities than traditional methods.

From Conventional to Cutting-Edge: A Comparative Study of AI-Enhanced and Traditional Management of Innovation Projects

Katarina Antić, Biljana Stošić, Radul Milutinović, Katarina Milosavljević — Tue, 16 Dec 2025 12:29:28 +0100

Innovation projects increasingly rely on advanced technologies to remain competitive, with Artificial Intelligence (AI) emerging as a transformative tool in their management. While traditional approaches are grounded in human intuition and experience, AI offers data-driven support for tasks such as idea generation, resource allocation, and trend detection. This study aims to evaluate the impact of AI on the management of innovation projects and to compare AI-enhanced methods with traditional approaches across different project phases. A mixed-method research design was applied. First, a bibliometric analysis using the Web of Science database was conducted to identify leading research trends, institutions, and collaborations related to AI and the management of innovation projects. Second, a focused literature review of studies published between 2019 and 2024 examined how AI tools are being applied across various phases of innovation projects. The results indicate that AI significantly improves efficiency by automating processes, enabling earlier trend recognition, and supporting more accurate decision-making. However, its integration faces barriers, including technical complexity, data quality limitations, and ethical concerns. The study concludes that AI cannot fully replace human creativity and strategic thinking, but can effectively complement them. A hybrid approach, combining AI’s analytical capabilities with human judgment, is recommended for the management of innovation projects. Future research should focus on developing and testing such hybrid models, with attention to explainable AI, ethical decision-making, and the role of AI in supporting collaboration within geographically dispersed teams.

A zaj, mint lehetséges energiaforrás

Kovács Szilvia — Tue, 16 Dec 2025 14:33:16 +0100

Hungarian

Az irodalmi áttekintés alapján a tanulmány fókuszában azon fordulat áll, amely szerint a zajhatás akár környezeti erőforrásként is felhasználható. A zajenergiára már tekinthetünk úgy is mint tiszta, zöld, megújuló villamosenergia-forrásra, amely leginkább a mikroelektronika és az anyagtudomány fejlődésével vált elérhetővé. A jelen kutatás újdonsága, hogy a hagyományos közgazdasági értelemben vett „származékos keresletként” tekint a zajhasznosításra. És, habár a zajenergia-termelési potenciált eredendően korlátozza a zajcsökkentés sikeressége, a hangkörnyezet fenntarthatósági céljának mégis annak kell lennie, hogy egyensúlyba hozza az elfogadható zajszintet és a kívánt zajenergia-termelést.

English

Based on the literature review, the study focuses on the shift in which noise can even be used as an environmental resource. Noise energy can now be viewed as a clean, green, renewable source for electricity, which has become available mainly with the development of microelectronics and materials science. The novelty of the present research is that it views noise utilisation as a "derived demand" in the traditional economic sense. And although the potential for noise energy production is inherently limited by the effectiveness of noise reduction, the sustainability goal for the sound environment should still be to balance the acceptable noise level with the desired noise energy production.

Navigating Change: Insights Into Financial Institutions in Hungary and Kazakhstan

Anara Bekmukhambetova — Tue, 16 Dec 2025 14:47:43 +0100

This study investigates how financial institutions in Hungary and Kazakhstan manage organisational change in response to regulatory transformation, technological innovation, and shifting organisational expectations. Both countries represent post-socialist economies undergoing financial modernisation, yet they differ significantly in institutional design and governance culture. The objective of this research is to compare change management strategies and identify the internal and external factors that shape successful or unsuccessful transformation. A qualitative methodology was employed, based on twenty semi-structured interviews with professionals from commercial banks and financial authorities in both countries. Thematic analysis was conducted using NVivo software, guided by a framework that examined leadership, employee engagement, regulatory adaptation, and digital readiness. The results show that while both countries face similar pressures, including employee resistance, digital capability gaps, and compliance burdens, their approaches diverge. Hungarian institutions adopt structured, EU-aligned strategies with participatory leadership and planned communication. Kazakhstani banks follow regulator-driven, top-down approaches shaped by centralised institutional authority. Leadership style, organisational culture, and institutional maturity were found to be key differentiating factors. These findings underscore the importance of context-sensitive change strategies in the financial sector. Global models of change, such as ADKAR and Kotter’s framework, require adaptation to national realities. The study recommends that institutions invest in inclusive communication, staff development, and regulatory-aligned planning to improve transformation outcomes. By offering a comparative, practice-based perspective, this study contributes new insights to the literature on change management in transition economies.

Projektmódszertanok mikroszintű vizsgálata a felsőoktatásban

Tímea Szigeti — Tue, 16 Dec 2025 15:11:11 +0100

Hungarian

A projektalapú oktatás kulcsszerepet játszik a 21. századi munkaerőpiacon elvárt készségek fejlesztésében. A mesterséges intelligencia megjelenésével a projektmenedzsment jelentősége tovább növekedett, főleg olyan kompetenciák tekintetében, mint a rendszerszemlélet és a komplex problémák átlátása. Jelen tanulmány egy felsőoktatási kurzus keretében végzett összehasonlító elemzés eredményeit ismerteti, amely a hagyományos (vízesés modell) és az agilis (Scrum) projektmódszertan alkalmazásának sajátosságait vizsgálja. A kontrollált tanórai környezet lehetőséget biztosít a két megközelítés mikroszintű, kvantitatív és kvalitatív értékelésére. Az esethez kapcsolódó adatgyűjtés Lime Survey kérdőívek segítségével valósult meg a Pécsi Tudományegyetem két karán (KTK és TTK), valamint kiegészült a hallgatói visszajelző levelek („Love & Breakup Letter”) szövegbányászati elemzésével. A kombinált módszertan lehetővé tette a hallgatói tapasztalatok és készségfejlődés komplex vizsgálatát. Az előzetes eredmények alapján a Scrum és a hagyományos módszertan hasonló tényezők mentén határozza meg a projektsiker megítélését, de eltérő súlyokkal és hangsúlyokkal. A kvantitatív és szövegbányászati elemzések egyaránt arra utalnak, hogy az agilis keret inkább az élményszerű, együttműködésre építő készségek fejlesztését támogatja, míg a hagyományos keret a szervezési és folyamatkezelési kompetenciákat helyezi előtérbe. A kutatás gazdasági értelmezése szerint azok a projektmódszerek tekinthetők fenntarthatóbbnak és hatékonyabbnak, amelyek egyrészt optimálisan használják az oktatási erőforrásokat, másrészt piacképes, hosszú távon is hasznosítható készségeket fejlesztenek. A vizsgálat eredményei így hozzájárulhatnak olyan gyakorlatias, „AI-álló” oktatási stratégiák kialakításához, amelyek elősegítik a felsőoktatás alkalmazkodását a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez.

English

Project-based education plays a pivotal role in developing the skills required in the 21st-century labour market. With the emergence of artificial intelligence, the importance of project management has increased further, particularly in terms of competencies such as systems thinking and the ability to address complex problems. This study presents the results of a comparative analysis conducted within a higher education course, examining the characteristics of applying traditional (waterfall model) and agile (Scrum) project methodologies. The controlled classroom environment provided an opportunity to assess the two approaches at the micro-level, both quantitatively and qualitatively. Data collection was carried out through LimeSurvey questionnaires at two faculties of the University of Pécs (Faculty of Business and Economics and Faculty of Sciences), complemented by text-mining analysis of student feedback letters (“Love & Breakup Letter”). The combined methodology enabled a comprehensive examination of student experiences and skill development. Preliminary findings indicate that while both Scrum and the traditional methodology define project success along similar factors, they assign different weights and emphases: the agile framework appears to foster the development of experiential, collaboration-oriented skills, whereas the traditional framework highlights organisational and process management competencies. From an economic perspective, those project methodologies can be regarded as more sustainable and effective than, on the one hand, optimising the use of educational resources and, on the other, developing market-relevant skills that remain valuable in the long term. The results of this investigation may thus contribute to the design of practice-oriented, “AI-resilient” educational strategies that support higher education in adapting to the continuously changing demands of the labour market.

Tudásfelhasználási kihívások a magyar felsőoktatásban – fókuszban a vidéki gazdaságtudományi karok

Kitti Lekszikov — Tue, 16 Dec 2025 15:24:03 +0100

Hungarian

A tudásfelhasználás a felsőoktatási intézmények működésének egyik kulcsfontosságú területe, amely a gazdaságtudományi képzési egységek esetében különösen jelentős, mivel kutatási és oktatási tevékenységük közvetlen kapcsolatban áll a gazdasági és társadalmi környezettel. A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy a vidéki magyarországi egyetemek gazdaságtudományi karain miként valósul meg a tudás felhasználása három aspektus mentén: a kutatási eredmények oktatásba történő beépítésében, a vállalati együttműködésekben, valamint a szellemi tulajdon kezelésében. A kutatás kvalitatív módszertanon alapult, félig strukturált interjúk segítségével, amelyekben a képzési egységek vezető beosztású képviselői vettek részt. Az interjúk lehetőséget nyújtottak az intézményi gyakorlatok, ösztönzők és korlátok részletes feltárására. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatási eredmények oktatásba való integrálása széles körben elterjedt és intézményi szinten is támogatott gyakorlat, ugyanakkor számos szervezeti és egyéni tényező akadályozza teljes körű megvalósulását. A vállalati együttműködések révén a tudás többféle formában kerül felhasználásra, de intenzitása és hatékonysága intézményenként eltér. A szellemi tulajdon kezelése szabályozott keretek között zajlik, tényleges piaci hasznosítása azonban ritka. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a gazdaságtudományi képzési egységekben a tudásfelhasználás leginkább az oktatásban és a vállalati együttműködésekben érvényesül, míg a szellemi tulajdon kevésbé hangsúlyos szerepet játszik.

English

Knowledge utilisation is a key area for higher education institutions, particularly for economics departments, as their research and teaching activities are directly related to the economic and social environment. The study aimed to explore how knowledge is used in the economics departments of rural Hungarian universities across three areas: incorporating research results into teaching, corporate cooperation, and intellectual property management. The research employed a qualitative methodology, using semi-structured interviews with senior representatives of the training units. The interviews provided an opportunity to explore institutional practices, incentives, and constraints in detail. The results show that the integration of research results into education is a widespread practice that is also supported at the institutional level, but that a number of organisational and individual factors hinder its full implementation. Through corporate collaborations, knowledge is used in a variety of ways, but its intensity and effectiveness vary across institutions. Intellectual property is managed within a regulated framework, but its actual commercial exploitation is rare. The results of the research highlight that in economics training units, knowledge utilisation is most prevalent in education and corporate cooperation, while intellectual property plays a less prominent role.

The Myth of Neutral Technology: Lessons from “Power and Progress”

Sama Rifai — Tue, 16 Dec 2025 15:33:49 +0100

Power and Progress: Our Thousand-Year Struggle Over Technology and Prosperity by Daron Acemoglu and Simon Johnson explores how technology has shaped society throughout history and how its benefits have often gone to elites while ordinary workers have borne the costs. The authors argue that people should work with companies and politicians to ensure new technologies are developed and organised in ways that genuinely help people. The book shows that ordinary people have always contributed to innovation, not for status or money, but to make work more efficient and improve life.