Köz-gazdaság - Review of Economic Theory and Policy

Tartalom | Contents

Köz - gazdaság — 2024-09-16

„Jelenleg a globális feladat az infláció csökkentése úgy, hogy ne romoljanak a növekedési lehetőségek.”

Anna Horváth — 2024-09-16

Dr. Csáki György egyetemi tanár régóta foglalkozik a globális pénzügyi piacok működésével és a fejlődésgazdaságtannal. Az interjú apropóját Magyarország kínai hitelfelvétele adta, ennek kapcsán kérdeztük a szakértőt a nemzetközi pénzügyi folyamatokról, a COVID-válság idején jelentősen eladósodott országok pénzügyi kezeléséről és a nagy pénzügyi központok monetáris politikáiról. További kérdés, hogy számít-e az 1980-as évekhez hasonló pénzügyi válságra.

„A külföldről beáramló termelési – technológiai – menedzseri tudásnak inspiráció helyett elkényelmesítő hatása lett„

Köz - gazdaság — 2024-09-16

A Köz-gazdaság interjút kért Dr. Bélyácz Iván akadémikustól a hazai vállalati szektor beruházási aktivitásával kapcsolatban. Az interjú apropóját az a tény adta, hogy a magyar gazdaság teljesítményén belül a vállalati szektor ellentmondásos képet mutat. Alacsony a termelékenység növekedése, miközben a tudásalapú gazdaság követelményei egyre sürgetőbben jelentkeznek. Hogyan kellene segíteni a vállalatok alkalmazkodását, erre kérdeztünk rá az interjúban.

A vállalkozók szerepe és a profit forrása: viták a 19. század fordulójának amerikai közgazdaságtanában

Tamás Tibor Csontos — 2024-09-16

Hungarian

A 19. század fordulójának amerikai közgazdaságtana intenzíven kereste az arany középutat a szabályozatlan kapitalizmus és a totalitárius megoldások között. A jelenlegi közgazdaságtan sokat tanulhat a korabeli vitákból, hiszen a neoliberális megközelítés meggyengülésével hasonló kérdésekkel szembesül. A tanulmány célja bemutatni a 19. század végén az amerikai közgazdaságtanban folytatott vitákat a profit forrásáról és a vállalkozók szerepéről, új perspektívákat nyújtva a neoliberalizmus utáni vállalkozói elmélethez. A tanulmány elemzi Francis A. Walker, Richard T. Ely, Frederick B. Hawley és John Bates Clark politikai gazdaságtani műveit a profit forrásáról és a vállalkozók szerepéről. A tanulmány rávilágít, hogy ezek a művek, bár kevéssé ismertek, megalapozták a vállalkozás elméletének forradalmát, amelyet ma Joseph A. Schumpeter nevéhez kötünk. A tanulmány bemutatja, hogy ezek az elemzések hogyan utasították el a profitot minden formájában jogosnak tekintő laissez-faire közgazdaságtant, miközben a marxista kizsákmányolás elméletet is elvetették. A vizsgált munkákból egy olyan vállalkozói elmélet körvonalazódik, amelynek központi eleme a „lehetővé tevés”, ahol a profit forrása is jelentős szerepet kap, és ahol az állam aktív versenyszabályozása hozzájárulhat a vállalkozások vezetési és szervezési minőségének javításához.

English

American economics of the Progressive Era sought to find a golden mean between laissez-faire capitalism and totalitarian solutions. Contemporary economics has much to learn from the debates of this period, as it faces similar questions as the neoliberal approach weakens. The aim of this paper is to present the debates in late nineteenth-century American economics about the source of profit and the role of the entrepreneur in order to provide new perspectives for post-neoliberal entrepreneurship theory. The paper analyses the works of Francis A. Walker, Richard T. Ely, Frederick B. Hawley and John Bates Clark on the source of profit and the role of the entrepreneur. The paper shows that these works laid the foundations for the revolution in the theory of entrepreneurship that we now associate with Joseph A. Schumpeter. The paper describes how these analyses rejected laissez-faire economics, which regarded profit in all its forms as legitimate, while at the same time rejecting the Marxist theory of exploitation. From the works reviewed, a theory of entrepreneurship is outlined that has 'enabling' at its core, where the source of profit plays an important role and where an active competition policy by the state can contribute to improving the quality of management and organisation of firms.

A környezeti Kuznets-görbe hipotézis: az elmúlt 30 év eredményei

Adrienn Laczkó — 2024-09-16

Hungarian

A környezeti Kuznets-görbe hipotézis szerint, amennyiben egy koordináta rendszerben ábrázoljuk az egy főre eső jövedelmet (vízszintes tengely) és a környezeti állapot romlását (függőleges tengely), egy fordított U alakú görbe rajzolódik ki. A hipotézis első megjelenése óta közel 30 év telt el, a kutatói közösségben azonban azóta sincs egyetértés a két mutató közötti kapcsolat jellegéről, de még arról sem, hogy mivel érdemes mérni a környezeti állapot romlását. Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy strukturáltan bemutassa a hipotézissel kapcsolatos eddigi ismereteket, kitérve a főbb kritikákra is. Az áttekintés azért is aktuális, mert a környezeti Kuznets-görbe hipotézis segíthet rávilágítani arra, hogy mely tényezők határozzák meg a legnagyobb mértékben egy ország környezetének állapotát, így rendkívül fontos szerepe lehet a környezetpolitikai irányelvek meghatározásában.

English

According to the environmental Kuznets curve (EKC) hypothesis, the relationship between GDP per capita (plotted on the horizontal axis) and environmental degradation (plotted on the vertical axis) forms an inverted U-shaped curve when represented in a coordinate system. Despite nearly three decades having passed since its initial proposal, the research community has yet to reach consensus regarding both the precise nature of this relationship and a universally accepted measure of environmental degradation. This paper aims to systematically review the current state of understanding regarding the EKC hypothesis, including its principal criticisms. This review is particularly timely because the EKC hypothesis has the potential to elucidate the predominant determinants of a nation's environmental condition, thus playing a crucial role in formulating environmental policy frameworks.

A budapesti magánegészségügyi szektor 2023-ban: piaci körkép és a szolgáltatók fejlődési lehetőségei egy kvalitatív kutatás tükrében

Balázs Tamás — 2024-09-16

Hungarian

A magánegészségügy egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek életében és az egészségügyi ellátásban Magyarországon az utóbbi években. Mindez kihatással van a köz- és magánegészségügyi piac helyzetére, melynek következtében jelentős változás figyelhető meg a szektoron belül. Jelen kutatás célja egy piaci körkép ismertetése a hazai magánegészségügyi szektor legfőbb szereplőinek fejlődési útjáról, fejlődési szakaszokról, a piaci változások körüli nehézségekről és arról, hogy jelenleg milyen stratégiát és üzleti modellt alkalmaznak az egyes piaci szereplők. A kutatás kvalitatív módszerre épül, három meghatározó piaci szereplő négy vezetőjével és egy független orvosfoglalási rendszer vezetőjével készült szakértői mélyinterjúk alapján ismerteti és elemzi, hogy milyen mértékben tekinthető a budapesti magánegészségügyi piac telítettnek, és ez alapján milyen lehetséges fejlesztési irányok és stratégiai lehetőségek mutatkoznak a szektorban. Az elemzés alapján a piac kettős viszonyt mutat: míg a szolgáltatások árai emelkednek, addig a hosszú várólisták a pácienseket a privát szektor felé terelik. A magyar magánegészségügyi szolgáltatási piac jelenleg szétaprózott, több ezer kisebb-nagyobb szereplő osztozik a teljes árbevételen. A piac továbbra is növekszik a közegészségügyből a magánegészségügybe történő átáramlás miatt, melyet a hosszú várólisták, a páciensközpontú gyógyítás és az átlátható finanszírozás eredményez. A vizsgált vállalkozások alapján a növekedési stratégia jellemzi a piacot, melynek keretében szolgáltatás- és/vagy lokációbővítés a cél. A kutatás eredményeként megfigyelhető, hogy kezd a középpontba kerülni a vidéki terjeszkedés és ez megjelenik a hosszabb távú stratégiai célokban is, emellett a szolgáltatásbővítésre is nagy hangsúlyt helyeznek a szereplők. A kutatás eredményei a hazai szakirodalmi hozzájáruláson túl gyakorlati hasznossággal is párosulnak a várható jövőbeli piaci helyzet alakulásának feltárásához, melyhez iránymutató következtetések is bemutatásra kerülnek.

English

Private healthcare has been playing an increasingly important role in people's lives in Hungary in recent years. The growing importance has an impact on the public and private healthcare market, leading to significant changes within the sector. In this paper, an overview of the Hungarian private healthcare sector is provided, including the development paths, current stages, and strategic approaches of key participants. The challenges arising in the middle of market changes and the strategies and business models currently employed by participants were analysed. In-depth interviews with four leaders from three major companies and the head of an independent medical reservation system were carried out to assess the saturation level of the private healthcare market in Budapest and to identify possible directions and strategic opportunities. The market shows a dual effect: while the prices of services are rising, long waiting lists are driving patients towards the private sector. The Hungarian private healthcare service market is currently fragmented, with thousands of competitors sharing the total revenue. The market continues to grow, driven by the transition from public to private healthcare due to patient-centred treatment and transparent funding. Based on the companies examined, the market is characterised by a growth strategy, aiming to expand services and/or locations. Besides expanding services, there is a growing emphasis on rural expansion reflected in longer-term strategic goals. In addition to its contribution to Hungarian literature, the results are also practically useful for exploring the development of the expected future market situation, accompanied by guiding conclusions.

A poszttraumás stressz szindróma gazdasági terhe: szisztematikus irodalmi áttekintés

Anikó Ferenczik — 2024-09-16

Hungarian

A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) az egyik olyan pszichiátriai betegség, ami az egészségügyi ellátó rendszer szélesebb körű használatához vezethet, azonban kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy milyen betegségteher vizsgálatok állnak rendelkezésre ehhez kapcsolódóan. Magyarországi költségelemzést eddig nem publikáltak a PTSD betegségterhével kapcsolatosan és nemzetközi szinten is kevés, módszertanilag rendkívül heterogén szakirodalom áll csak rendelkezésre. A tanulmány célja, hogy betöltse ezt az űrt és szisztematikusan áttekintse a PTSD betegségterhével foglalkozó szakirodalmat. Kutatásom során Medline-keresést végeztem 2022. augusztusig bezárólag, mely során a beválogatási kritériumok a következők voltak: (1) eredeti közlemények, (2) angol nyelvű absztrakttal, melyek (3) költségelemzést jelentettek PTSD-ben. Az így kiválasztott 15 tanulmány közül mindegyikben részletesen tárgyalták a direkt egészségügyi költségeket, két tanulmányban elemezték a direkt nem egészségügyi költségeket is, ideértve az informális ellátás költségeit, két további cikk az indirekt költségeket is vizsgálta. A tanulmányok széles skálán mutattak ki költségkülönbségeket: az egy betegre jutó éves direkt egészségügyi kiadások Ausztráliában 4 461 és 43 362 EUR között mozogtak, az Egyesült Államokban 2 442 és 35 967 EUR között, míg Európában 217 és 36 204 EUR között változtak. Szintén jelentős eltéréseket tapasztaltak a direkt nem egészségügyi költségek terén, ahol az összegek 98 és 9 372 EUR között mozogtak. Az indirekt költségek tekintetében a legalacsonyabb összeg 2 918 EUR, míg a legmagasabb 11 061 EUR volt. A tanulmányokból továbbá kiderült, hogy a gépjármű balesetet és a bántalmazást követő PTSD-ben figyelték meg a legmagasabb költségeket, de a betegség súlyossága is szignifikánsan növeli a keletkező költségeket volumenét.

English

Post-traumatic stress disorder (PTSD) is a psychiatric condition associated with increased utilization of healthcare services. Despite its significance, there is a paucity of comprehensive studies addressing the burden of illness related to PTSD, and the existing literature displays considerable methodological heterogeneity. Notably, there has been no published cost analysis of the disease burden of PTSD in Hungary, and international literature on the topic remains limited. This study aims to address this gap by systematically reviewing the literature on the burden of PTSD. A systematic search of the Medline database was conducted up to August 2022, employing the following inclusion criteria: (1) original publications, (2) English-language abstracts, and (3) studies reporting cost analyses of PTSD. Fifteen studies meeting these criteria were selected for review. All of these studies provided detailed discussions of direct healthcare costs, while two studies additionally analyzed direct non-healthcare costs, including informal care costs. Moreover, two articles examined indirect costs. The analysis revealed a broad range of cost estimates. In Australia, annual direct healthcare expenditure per patient ranged from €4,461 to €43,362. In the United States, costs varied from €2,442 to €35,967, and in Europe, from €217 to €36,204. Direct non-healthcare costs exhibited significant variability, ranging from €98 to €9,372. Indirect costs were reported to range from €2,918 to €11,061. The studies indicated that the highest costs were associated with PTSD resulting from motor vehicle accidents and abuse. Additionally, the severity of the illness was found to significantly elevate the total costs incurred.

Tax Capacity and Tax Effort: Evidence From Albanian Economy

Elida Liko — 2024-09-16

The potential tax capacity is very important for assessing the tax space for policy response, especially after the COVID-19 crisis. The main objective of this paper is to study the tax capacity of the Albanian economy, relative to other transition economies with the same patterns of development. We rely on a regression-based approach for the period of 1998-2022 to estimate the potential tax capacity and tax effort. The study found that the structure of the economy, per capita income, openness to foreign trade and corruption are the most consistent explanatory variables of the potential tax capacity. The study also found that tax effort is below one for the Albanian economy, and tax-to-GDP collections are below the average level of the transition economies. We conclude that the country should continue improving the governance quality and fighting corruption to improve tax collection. The study does not support further increases in the statutory tax rates.

Liberal or Conservative? Analysing the Legacy of Abe's Women's Advancement Policy

Aki Iida — 2024-09-16

Prime Minister Abe’s bold policy proposals focused on women attracted significant attention and various responses. However, going back to the fundamentals, LDP is a conservative political party, and Abe himself identifies as a conservative. During the backlash era, he attacked gender equality and emphasised traditional family values and patriotism. This paper reexamines the implications of the women's policies implemented under his leadership from a gender perspective. It sheds light on the deeply entrenched and complex gender inequality regimes that prevail in Japanese society. It becomes evident that Abe's administration carefully avoided any explicit reference to gender equality, skilfully incorporating recommendations such as promoting three-generation households, while consistently depicting women as operating under the guidance of men, signifying that the government's underlying “traditional” values had not changed. Women's Advancement policy, in essence, implies the deep entrenchment of a Japanese-style patriarchal, vertical society made up of political parties, administration, corporations, and society at large, where women are granted opportunities to succeed through assimilation into a gendered world involving subordination to men.

Ázsia évszázada?

Tamás Pesuth — 2024-09-16

A 21. században Ázsia országainak egyre növekvő szerepe van a világban. Ez az egyre dominánsabb szerep elsősorban gazdasági, de politikai és katonai téren is tetten érhető. Jong Wha Lee, a Koreai Egyetem közgazdász professzora a tanulmánykötetében Ázsia legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatait elemzi, és olyan gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek hozzásegíthetik az ázsiai országokat ahhoz, hogy a 21. század nyertesei tudjanak lenni. Jong Wha Lee egy olyan új növekedési modell irányába történő elmozdulást tart szükségesnek, amely felöleli a pénzügyi stabilitást, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a jövedelmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot.