Köz-gazdaság - Review of Economic Theory and Policy

Tartalom | Contents

2024-12-20T08:51:53+01:00

Érzékenyíteni kell a mérnököket a technológiai változások társadalmi hatásaira

2024-12-20T08:51:54+01:00

A Köz-gazdaság által dr. Nemeslaki András egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével készített interjút egy olyan sorozat bevezetőjének szánjuk, ami a mérnökök üzleti és a közgazdászok technológiai tudásával foglalkozik. Az EU versenyképességi jelentései is világossá tették, hogy a gazdasági fejlődés tekintetében létfontosságú a két szakma közötti erőteljesebb párbeszéd, egymás teljesítményének ismerete, alkalmazása. Az új műszaki eredmények elterjesztéséhez korszerű üzleti modellekre van szükség és az üzleti modellek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a műszaki innovációt támogatják. E cél elérésében az egyetemi szférának fontos szerepe van, ebbe szeretnénk bekapcsolódni.

Clustering of European SMEs According to Their Financial Behaviour

2024-12-20T08:51:54+01:00

This study carries out a holistic cluster analysis of the financing structure of 13 103 SMEs in 27 EU Member States, Iceland, Liechtenstein, and Norway, and 9 343 SMEs in the euro area Member States countries based on a dataset provided by the European Central Bank from the Survey on the Access to Finance of Enterprises (SAFE) in the 27th and 28th rounds, respectively. The study approaches the topic through a 2015 EIF research while developing it further in several manners. It defines five distinct types of financing: Self-financed SMEs, Credit-financed and subsidised SMEs, Flexibly financed SMEs, Supplier-financed SMEs and Lease-financed SMEs. Our results revealed different patterns and attitudes towards financing, based on variables such as country, sector, and size, which may support policymakers in finding appropriate measures to deal with the various types of SMEs.

Termelve fogyasztás (prosumption): elméleti alapok és kutatási irányok a fenntartható fejlődés szemszögéből

2024-12-20T08:51:54+01:00

Hungarian

A termelve fogyasztás (prosumption) mind a termelés, mind a fogyasztás szempontjából egyre elterjedtebb, meghatározóbb jelenség. Ugyan a hagyományos társadalmakban is jellemző volt, hogy a háztartás vagy az egyén maga termelje meg fogyasztási cikkei egy részét, napjaink modern technológiája és intézményei a termelve fogyasztás számos speciális formáját lehetővé teszik, termékek széles skálája esetében. Ilyen termék lehet például a villamos energia (háztartási kiserőmű), élelmiszer (konyhakertek, közösségi kertek), vagy az információ (online közösségek). Tanulmányunkban a fogyasztói oldalra fókuszálva áttekintjük a prosumption térnyerését, formáit, megkülönböztetve a „kényszerű” és a „kifinomult termelve fogyasztást”. Áttekintjük lehetséges hatásait, megállapítva, hogy – a szakirodalom szerint – a pozitív társadalmi és környezeti hatások a meghatározóak. Végezetül ismertetjük az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljaival való kapcsolatrendszerét, szintén számos pozitív hatást beazonosítva. Jelentőségének és hatásainak teljesebb körű megismeréséhez elengedhetetlenek a további empirikus kutatások.

English

"Prosumption", the simultaneous act of production and consumption, is increasingly prevalent across various domains of economic activity. While historically associated with traditional economies, where households or individuals produced goods for their own consumption, advancements in modern technology and institutional frameworks have expanded its applicability to a wide range of products. Examples include electricity generation at the household level (e.g., private solar panels), food production (e.g., kitchen and community gardens), and information creation (e.g., online communities). This study examines the rise of prosumption with a particular emphasis on consumer-driven activities, categorizing it into two distinct types: "enforced prosumption" and "sophisticated prosumption." The analysis highlights the potential effects of prosumption, concluding—based on existing literature—that its social and environmental impacts are predominantly positive. Additionally, the study explores its alignment with the United Nations Sustainable Development Goals, identifying numerous beneficial contributions. However, to fully comprehend the scope and implications of prosumption, further empirical research remains essential.

A kormányzati támogatások hatása a járműipari vállalatok pénzügyi teljesítményére az Ipar 4.0 korában Magyarországon

2024-12-20T08:51:54+01:00

Hungarian

A járműipar kormányzati támogatása egyike a gazdaságpolitika örökzöld témaköreinek. Az elmúlt évtizedekben a költségvetés terhére nyújtott jelentős összegű támogatások jelentős hatással voltak a külföldi működőtőke beáramlására, a kutatás-fejlesztésre, a technológiatranszferre, valamint a beszállítói kapcsolatok fejlődésére. A 2011-ben Németországból elfogadott Ipar 4.0 kezdeményezés a járműipari vállalatok működésére is hatást gyakorol. Bár az Ipar 4.0 és a járműipar kapcsolatával számos kutatás foglalkozik, a kormányzati támogatások pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatásait kevesen vizsgálták ezidáig. A szerző a cikkben azt vizsgálja, mennyiben figyelhető meg eltérés a hazai járműipari vállalkozások pénzügyi teljesítményében az ún. egyedi kormányzati döntés (EKD) útján nyújtott támogatások által. A kutatás rámutat, hogy az EKD támogatásban részesült, kizárólag külföldi tulajdonban lévő vállalkozások eszközforgás és profitabilitás mutatói markánsan eltérnek a növekvő profittal rendelkező külföldi és romló profitabilitással jellemezhető hazai tulajdonban lévő, EKD támogatásban nem részesült vállalatokhoz képest.

English

Government subsidy for the automotive industry remains a critical area of economic policy. Over the past few decades, fiscal support has had a substantial impact on foreign direct investment, research and development, technology transfer, and the evolution of supply chains. The introduction of the Industry 4.0 initiative by Germany in 2011 further influenced the operations of automotive firms. While the relationship between Industry 4.0 and the automotive sector has been extensively examined, the impact of government grants on the financial performance of companies remains underexplored. This study aims to analyse the differences in financial performance between automotive companies that received a unique government grant and those that did not. The findings indicate significant disparities in asset turnover and profitability: foreign-owned firms that received the grant exhibit notable improvements in both metrics, while domestically owned companies and foreign firms not receiving the grant show a decline in profitability.

The Relationship Between Inflation and Trade Openness: Evidence from Ghana

2024-12-20T08:51:54+01:00

The correlation between economic growth, trade openness, and inflation has been extensively studied over the years, yielding varied outcomes. Recent disruptions caused by events such as the COVID-19 pandemic and the Russia-Ukraine war have significantly affected the global economy, resulting in a notable increase in inflation rates, particularly in developing countries. This study investigates the impacts of trade openness and inflation on the Ghanaian economy from 1990 to 2022. Employing the Autoregressive Distributed Lag (ARDL) bounds testing for cointegration and the Granger causality test for empirical analysis, the study reveals a mixed short-term effect, showing both positive and negative impacts of trade openness and inflation on economic growth in Ghana. While no long-term effect of trade openness is observed, inflation is found to have a negative long-term influence on growth. Additionally, the results of the Granger causality test suggest a unidirectional causal relationship between trade openness and economic development.

Social Mobility in the Balkans: Border Policing Practices Are Potentially Letting Through Mostly the Members of the “Elite Club”

2024-12-20T08:51:54+01:00

Countless articles and books have been written so far about migration and its effect on countries. This topic is currently one of the most important ones among scholars from different fields of study, especially among social scientists. Although it has been almost eighty years since the end of the Second World War, certain regions are not peaceful even now. The Russian-Ukrainian conflict and the Israeli-Palestinian War are causing migration waves, which will inevitably force people to leave their homes in the hope of better faith. Because of its actuality, this book with its approach might provide interesting and useful lessons about migration, even beyond the Western Balkans. Naturally, migration cannot be narrowed down to one discipline, it equally concerns economics and sociology, as well as criminology and police science. Even though the Western Balkan and the south-eastern region of the Schengen area, which is the gate of Europe, is a hotspot when it comes to migration, there are not many papers focusing on this region. This is why the book Border Policing and Security Technologies: Mobility and Proliferation of Borders in the Western Balkans is highly relevant and actual, as it attempts to fill this gap.