Adalékok Max Weber elméletének hatástörténeti problematikájához
Abstract
Egyöntetű vélemény nemzetközi szinten a társadalomtudományi szakirodalomban, hogy Max Weber életműve a XX. században - de még napjainkban is - kiemelkedő hatást gyakorolt és gyakorol a társadalomtudományok különböző ágaiban, így a szociológiában, a filozófiában, a közgazdaságtudományban, a történettudományban és a közigazgatás-tudományokban is.
Közismert, hogy Weber nemcsak a különböző szaktudományokat művelte, hanem a filozófiát is, ezért nevezte Karl Jaspers „a kor legnagyobb filozófusának” Webert a temetésén 1920-ban mondott gyászbeszédében. Weber elméletének többdimenziós, sokféle mozzanatból álló hatástörténete van, amely napjainkban is tovább íródik. A weberi életmű napjainkban is velünk él.
A weberi elmélet hatástörténetének nevezetes mozzanata – többek között – a társadalmi cselekvés tana, az ideáltípus, a protestáns aszkézis szerepe a kapitalizmus keletkezésében, a társadalomtudományok értékmentességének elve és a modern bürokrácia szerepe is. Az egyes mozzanatok nem elszigeteltek, hanem komplex módon különböző kombinációkban érvényesülnek a hatástörténetben.
A weberi életmű hatástörténetének további sajátossága, hogy a különböző értelmezések egyrészt vitákat és ellentéteket tartalmaznak, másrészt úgy épülnek egymásra, hogy közben az eredeti weberi életmű tartalmát elhomályosítják, sőt – akaratlanul – torzítják is. A XX. századi hatástörténetben a század végére a weberi életműről kialakult kép sokszor eltér az autentikus weberi életműtől. Ez azt jelenti, hogy azok a kutatók, akik weberiánusnak deklarálják magukat vagy annak minősítik őket, egyáltalán nem biztos, hogy az autentikus weberi életművel egyező álláspontokat foglalnak el. Találóan írja Erdélyi Ágnes a szociológiai hatástörténetet áttekintve, hogy a kutatók többet olvastak Weberről, mint Webertől [Erdélyi, 1993]. Ez a megállapítás általános érvénnyel kiterjeszthető a weberi életmű hatástörténetének majdnem minden mozzanatára.
Marosán Bence – a Max Weber halálának 90. évfordulója alkalmából 2010-ben az ELTE Filozófiai Intézetében rendezett konferenciájáról készített - összefoglalója tartalmazza a hatástörténet és az autentikus életmű eltérésének különböző mozzanatait. Tanulmányunkban az eltéréseknek két mozzanatát tesszük elemzés tárgyává. Az egyik a kapitalizmus keletkezésének és lényegi természetének elmélete, a másik a bürokratikus szervezet, a bürokrácia helye és szerepe a modern társadalmakban.
